Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Erdélyi Napló
Anul şi data apariţiei: 05/11/2008
Tematica: transformarea sistemului electoral – problematica reprezentării minorităţilor în parlament
Categoria articolului: editoriale
Autorul articolului: Román Győző
Titlul articolului: A nagy káosz
Acces online: https://www.hhrf.org/erdelyinaplo/archivum.php?id_lapszam=355


Numele cotidianului

Észrevették, hogy az idei választási csata előtt milyen kevés volt az előzetes felmérés? S a napvilágot látottak, nagyon eltérő képet mutattak. Nem lehet világosan tudni, látni, hogy melyik lesz a győztes párt, de még azt sem, hogy a politikai csoportosulások melyike nem jut be a román parlamentbe. Innen eredően az sem ismeretes, hogy ki, kik kormányoznak majd a következő négy esztendőben. Sőt, még az sem száz százalékosan biztos, hogy lesz-e választás november utolsó vasárnapján. Két párt, a nagyromániások és a demokrata-liberálisok nagyon szeretnék, ha nem lenne, mert minden jel arra mutat: elgondolásaik, vágyaik nem teljesül(het)nek. Megtörténhet, hogy a nagyromániások nem jutnak be a törvényhozásba, a demokrata-liberálisok pedig nem kerülnek kormányzati pozícióban. Annál inkább, mert szinte nincs olyan politikai csoportosulás, amelyik ne húzódozna az államelnöki párttól. Sem a liberálisok, sem a szoc-demek, sem a konzervatívok, sem pedig az RMDSZ-esek nem szeretnék, ha jövő évben újra Traian Băsescu kerülne a cotroceni-i bársonyszékbe. Egy demokrata-liberális győzelem esetén növekszik ennek az esélye. Ezért szállt be – valljuk be alkotmányellenesen – szinte teljes mellhosszal az államelnök a választási küzdelmekbe. A felsorolt pártokkal sincs jó viszonyban, de mindenekelőtt a jelenlegi kormányfőt, Călin Popescu-Tăriceanut szeretné a politika szemétdomjára vetni, még, ha az ország beleroppanna is ebbe.

Kétségtelenül, Călin Popescu-Tăriceanu a kormányzása alatt néhány alapvető hibát vétett. Az egyik, hogy szolgaian lemásolta néhány nyugati országban dívó vadliberalizmust, amelynek nyomán a társadalom nagyszámú szegényre és kisszámú nagyon gazdagra tagozódott. A középső réteg szinte teljesen hiányzik. A gazdagokat még jobban meggazdagította, a szegények tömegét pedig szinte a nyomorszint alá süllyesztette. És amikor nyugaton az ellenőrizetlen piacgazdaság, de főleg az állam, valamint a felső tízezer túlzott fogyasztása, na meg a kölcsönök mérhetetlen felfuttatása miatt kipukkadt a vadliberalizmus lufija, a világ más tájain, így Romániába is felszínre kerültek az addig elrejtett aránytalanságok. Amíg néhányan mesés összegeket vágtak zsebre, addig a többség – köztük a pedagógusok, az egészségügyben dolgozók, a köztisztviselők és, persze a mindenkor minden bakit megfizető nyugdíjasok – csak a tengődéshez elégséges pénzt kapott. Akkor is ez a helyzet, ha néhány százalékkal emelték ezek havi juttatását is. A felső tízezer által inkasszált pénzeket, amiként ez több európai országban történt, Tăriceanu nem akarta, de nem is tudta hathatósan csökkenteni, s a pénzügyi, na meg a nyomában mindinkább növekvő gazdasági válság költségeit megint a közemberekkel akarta megfizettetni. Ezt használta ki előbb a parlamenti ellenzék, majd az államelnök, Traian Băsescu, gondolván, hogy ezzel megtartja a választó polgárok szimpátiáját, s ez az elkövetkezendő választásokon, mind a demokrata-liberálisoknak, mind neki jól fog kamatozni. Pedig mindenki jól tudja, hogy nem a bérek emelése, hanem az árak csökkentése hozhatja el a tartós jólétet. Az előbbi csak inflációt gerjeszt. Persze a pénzügyi és gazdasági válságból való kikecmergést meg kell fizetni. De ezt nemcsak a közembernek, hanem főleg az elitnek, amely éppen a polgárok hátán tollasodott meg különböző törvényes és törvénytelen utakon.

Az egész válság, a romániai helyzet az RMDSZ-t kutyaszorítóba terelte. Mint kormányban résztvevő pártnak, különböző tisztségviselői haszonélvezői voltak a vadliberalizmusnak. Az óriásbéreket és más pótlékokat felvevők között nem egy szövetségi magyart találni. Jól jövedelmezett tehát a „nemzet szolgálata”. De az erdélyi magyarok többsége is – köztük a pedagógusok – csak alig-jövedelmet vittek, visznek haza. Markóék tudták, tudják ezt, de mint a liberálisokkal együttmenetelők ők sem szavazták meg a pedagógusok fizetésének emelését. Sőt, utána még az elfogadott törvény alkalmazása ellen is kiálltak. Nem hiszem, hogy a tanárok, tanítók ennek tapsolnának. És mivel nem egy választási körzetben független – értsd RMDSZ-ellenes – magyarok is indulnak, nagy a valószínűsége annak, hogy jó néhány jelenlegi élpolitikusuk nem jut vissza a szenátusba vagy a képviselőházba. Néhány eddigi felmérés is erről tanúskodik. És mivel az RMDSZ véd- és dacszövetséggé vált, amelyet az érdekek tartanak egybe, egy választási kudarc esetén könnyen kikövetkeztethető a jövője...

Na, de erről majd a voksok után. Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy sem a kormánynak, sem az államelnöknek, sem a kormányzó pártoknak – beleértve az RMDSZ-t is –, de sem az ellenzéknek a pénzügyi és gazdasági válság megoldására nincs elgondolása. Vak vagdalkozás folyik a hatalomért. És mire valaki győzne, addigra nagy a lehetősége annak, hogy egy leszegényedett – majdnem azt írtam legatyásodott – ország romjain királykodna. És amiként Balkán e táján a történelem nem egyszer, nem kétszer bizonyította: a gazdasági gondokat palástoló túlzott nacionalizmus felfuttatásával terelnék el a mindennapi gondokról a figyelmet. Ennek az első jelei a liberális-demokraták és a nagyromániások közötti nagy puszilózásban és az „országrontó” román–magyar kormány elítélésében már mutatkoznak is.

  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.